Ne hagyjuk veszni az általános műveltséget!

Bevezető

Az információs társadalomban az interneten szinte mindenre választ találunk. Felvetődik a kérdés, hogy nem idejétmúlt-e az általános műveltség? Van-e értelme a tanulásnak? Milyen érvekkel vehetők rá a gyerekek a tanulásra, ha az interneten mindenre választ találnak? Először áttekintjük, mit mondanak a műveltségről a klasszikusok és a kortársak, majd vetünk egy pillantást a művelődés elemeinek változásaira, ezután a korszerű műveltség elemeit részletezzük.

Klasszikusok és kortársak a műveltségről

Arisztotelész szerint A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.

Kodály Zoltán szerint „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Balázs Béla azt írja, hogy a művelődés „… saját lelkünk, szellemünk képzése, csiszolása. A műveltség jelenti azt az érzékenységet, fogékonyságot, ízlést, amelyet a tudás előidézhet ...”

Márai Sándor azt írja, hogy „…a műveltség annyi, mint az igazságnak - minden dolgok igaz ismeretének - feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell. Az ember egész szívével, sorsával, lényével ismeri meg az igazságot…”

Németh László szerint az általános műveltség nem ismerethalmaz, hanem összefüggésekbe rendezett tudás.

Simonyi Károly szerint „A műveltség a nagy kapcsolatrendszerek ismeretét jelenti. Kapcsolatban állunk anyagi és szellemi környezetünkkel: de a környezetünkhöz tartozik a millió fényévnyi távolságban felrobbant csillag, feleségünk, a közérti eladó és a Halotti beszéd. Helyünk ismerete az Univerzumban, az élők világában, a társadalomban, a családban, felismert helyzetünkből fakadó cselekvésünk: ez mind a műveltséghez tartozik. Röviden a műveltség: általános viszonylatrendszerek (mint történelmi folyamatok) ismerete - annyi konkrét tényanyaggal, amennyivel az általános elveket a valósághoz lehet rögzíteni.”

Míg Kant szerint a kultúra a természet ellentéte, Mary Midgley kortárs filozófus szerint a kultúra természetes jelenség, olyan természetesen alakítjuk a kultúrát, ahogy a pók szövi a hálóját, ezért a kultúra iránti szükségletünk velünk született és természetes.

A műveltség elemei egykor

Az ősközösségi társadalmakban műveltség helyett még kulturális minták átvételéről beszélünk, az új generációk utánzással vették át közösségük szokásait, díszítőművészetét, megtanulták nyelvét, eredettörténetét. Az ókori görögök a művészetek és az egységes tudomány ismeretét, az önismeret meglétét és bizonyos erények birtoklását tartották a műveltség kritériumának. A rómaiak sokat átvettek a görög műveltségeszményekből, viszont a hét szabad művészetről szóló tudnivalók ismeretével bővítették a műveltség kritériumait. A középkor műveltségfelfogása a görög-római műveltségfelfogásra épült, de a katolikus keresztény értékrend került a középpontba. Nem részletezzük miben, de a reneszánsz, majd a felvilágosodás műveltségeszményei is módosultak a korábbi korszakhoz képest, a rövid áttekintéssel csak arra utalunk, hogy a műveltségeszmények korról korra változtak. A hagyományos értelmezés szerint a műveltség adott művek megismerését és élvezetét jelentette, függetlenül annak közvetlen hasznosságától. Az e szemlélet szerinti műveltség leértékelődésének kezdete az ipari forradalom korszakához köthető, ekkor került előtérbe a gyakorlati ismeret, a specializáció fontossága. A 20. században egyre nagyobb jelentőségre tett szert a termékek piac- és versenyképessége, a reklámipar, ez a szemlélet pedig kiterjedt az ember tudására is.

A műveltség elemei ma

A jelen iskolarendszere még mindig az enciklopédikus teljességet preferálja, a műveltség a tények lexikális ismeretét jelenti, az irodalom és a művészetek esetében is az adatok ismerete fontos. Ma az egyetemes műveltség irreális követelmény, nem lehet az ember mindenben tájékozott. Ha a műveltséget mennyiségileg fogjuk fel, lehetetlen elérni a teljességet, ha mégis erre törekszünk, a széles körre kiterjedő műveltség szétszórt lesz, és inkább zavart idéz elő az ember gondolkodásában, mint megalapozott tájékozottságot. Mivel a változás állandósult, a műveltség elemeinek is változnia kell. A változások szinte követhetetlenek, ezért a művelődéshez elsajátítandó tartalom sem határozható meg. Ez nem jelenti azt, hogy a művelődésben általános érvényű követelmények nem fogalmazhatók meg. Az általános érvényű követelményeket viszont az a kérdés fogja meghatározni, hogy „hogyan” kell gondolkodnunk a világról. A lényeg, hogy a tudást értelmesen dolgozzuk fel.

A művelődés kifejezést gyakran felváltja a tudás szó használata. A tudás a gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodás eszköze, a folyamatosan változó világban szükségszerű a folyamatos tanulás. Ami ma vitatott a műveltség kérdésében, az leginkább a műveltség humán és reál elemeinek aránya és részletei. A szaktudás, a specializálódás, az idegen nyelv ismerete, a kulcskompetenciák - melyeket a korábbi korokban még fő erényeknek hívtak - a műveltség fontos elemévé váltak. A jövőbeni kulcskompetenciák közé sorolják a problémaérzékenységet, a komplex problémamegoldást, a kritikus gondolkodást, a kreativitást, az együttműködési és kommunikációs készséget, az innovatív képességet, a rugalmas helyzetmegítélést, az elemző készséget, ezenkívül a tárgyilagosság, az önálló és kritikus véleményalkotás ugyancsak preferált kompetencia. A műveltség elemei közé tartozik az információs műveltség is, erről az egyre terebélyesedő műveltségformáról a következő bekezdésben szólunk részletesen.

Az információs műveltség elemei

A kultúra része az egyre növekvő információs kultúra is, ami az egyén szintjén személyes információs műveltségként jelenik meg. A személyes információs műveltségbe tartozik az információs írástudás, ami a munka mellet a szabadidő, a vásárlás, a tartalomfogyasztás, a tudásszerzés minden műveletéhez kapcsolódik. Az információs műveltség egy minimális készség és képesség ahhoz, hogy az egyes ember be tudjon kapcsolódni a társadalom életébe, a társadalmi kommunikációba. Beletartozik a térképolvasástól az alkalmazói programok használatáig számos ismeret. Hiánya lemaradást, versenyhátrányt okozhat. A középfokú információs műveltségbe soroljuk a vizuális írástudást (a képi információ megértését, értelmezését, felhasználását), a tájékozódási írástudást (pl. térkép-információk ismerete), a médiaműveltséget és kritikai információs írástudást (pl. kritikus hírolvasás, a mindenre rákérdezés képessége, összefüggés-felismerés), az angol nyelv felhasználói szintű ismeretét (e nélkül elérhetetlen az internettartalom legnagyobb része), és a játék-írástudást (videojáték-műveltség), a játékkörnyezet ugyanis meghatározó alapélménye a legfiatalabb munkavállalók generációjának. Az információs műveltség további mélységeibe nem merülünk, a felsoroltakból így is leszűrhető az információs műveltség jelentősége, és az is, hogy a változás állandósulása miatt mind az iskoláskorúaknak, mind az idősebb generációknak szükségszerű a folyamatos tanulás, művelődés.

Összefoglalás

Ha itt tartasz az olvasásban, a Bevezetőben feltett kérdésre írásunkból remélhetőleg azt a választ kaptad, hogy a műveltség nem idejétmúlt, elemei ugyan változhatnak, de ez így volt a történelem során mindig. Műveltség nélkül képesek vagyunk-e feltenni a megfelelő kérdést, az internetes találatokról képesek vagyunk-e megállapítani, hogy hitelesek-e? Ha hétvégén kirándulást tervezünk, beírhatjuk a kirándulás szót a keresőbe, de ha nincs ismeretünk a felkínált úticélokról, melyiket választjuk? Ha nem hallottunk a térképről, nem tudunk térképet olvasni, nem ismerjük az útjelzéseket, hova jutunk? Szinte végtelen mennyiségű ismeretet halmozott már fel az emberiség, de mindent tudni: lehetetlen. Ugyanakkor elengedhetetlen a korszerű műveltség, hogy áttekintésünk lehessen a világról. Az nyilvánvaló, hogy - Simonyi Károly szavaira utalva - annyi konkrét tényanyag ismerete szükséges, amennyivel az általános elveket a valósághoz rögzítjük, hogy ezáltal az általános műveltség összefüggésekbe rendezett tudássá váljék, ami sosem idejétmúlt. A műveltségről beszélhetünk úgy, mint egy értelmezési keretről, vagy mint egy manipuláció elleni védőoltásról, vagy éppen értelmezhetjük életünk vándorútjára vitt útravalónak, vagy akár túlélőkészletnek, ahogy tetszik.

A cikket Csapó Mónika művelődésszervező és virtuális asszisztens írta, az Okosjáték kiemelt partnere.

Felhasznált irodalom

A filozófia nagykönyve. Bp., HVG Kiadó, 2017.
Agy fittnesz - mérhető!? fejleszthető!? https://www.hrportal.hu/hr/agy-fittnesz---merheto-fejlesztheto-20190417.html
Maróti Andor: Elavul-e a műveltség a tudás társadalmában? https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/tanulas-kora/elavul-muveltseg-tudas
Maróti Andor: Elmélkedés a műveltségről http://www.kulturalisszemle.hu/2-szam/hazai-tudomanyos-muhely/maroti-andor-elmelkedes-a-muveltsegrol
Maróti Andor: Változnia kell a művelődésnek az információs társadalomban? http://www.kulturalisszemle.hu/5-szam/hazai-tudomanyos-muhely/maroti-andor-valtoznia-kell-a-muvelodesnek-az-informacios-tarsadalomban
Z. Karvalics László: Információs kultúra, információs műveltség – egy fogalomcsalád értelme, terjedelme, tipológiája és története http://epa.oszk.hu/01900/01963/00036/pdf/EPA01963_informacios_tarsadalom_2012_1_007-043.pdf
Zsák Judit: A műveltség fogalmának eredete és értelmezésének változásai http://mek.oszk.hu/06300/06355/html/menu.htm

Oktató játékok az általános műveltség és tárgyi tudás fejlesztésére

Memorace- Fedezzd fel Európát
Európával, európai országokkal és azok jellegzetességeivel ismerkedhetnek meg a gyerkek a vizuális memóriájukat is fejlesztő könnyed társasjátékkal.

A Memorace játék megrendelhető itt >>>

KRESZ kártya oktató kvartett játék
A KRESZ tábla kvartett kártyajáték 32 különböző közlekedési táblát ismertet meg a gyerekekkel úgy, hogy 8 családba/ kvartettbe csoportosítja őket. A játék célja, hogy minél több kvartettet (vagyis 4 ugyanahhoz a családhoz tartozó családtagot) sikerüljön összegyűjtenünk.

A Kresz kártya megrendelhető itt >>>

Elbűvölő Magyarország Junior kvízjáték
Elbűvölő Magyarország Junior kvízjáték a híres Elbűvölő Magyarország kvízjáték kisebb gyerekeknek szánt változata! A cél helyesen válaszolni a kérdésekre 6 különböző témakörben és bezsebelni a győzelmi pontokat.

Az Elbűvölő Magyarország Junior megrendelhető itt >>>

Brainbox Világutazó kvíz és memória játék gyerekeknek 6+
Földrajzi kvíz kérdések és válaszok gyerekeknek és az egész családnak. Játszva tanulás a legújabb Brainbox játékkal. A játék célja, hogy a résztvevők minél több információt jegyezzenek meg 10 másodperc alatt a választott lapról.

A Brainbox világutazó megrendelhető itt >>>

Az Én világtérképem
Az én világtérképem egy interaktív térkép gyerekeknek, mely használatával 1000 érdekesség ismerhető meg a világ országairól. Az alap szintről haladva fokozatosan fejleszti a gyermeket.

Az Én világtérképem megrendelhető itt >>>

A világ csodái társasjáték
A Világ Csodái társasjátékkal a játékos körbeutazhatja a világot és felfedezheti más országok különleges nevezetességeit. A cél megnevezni a képen látható látványosságokat majd elhelyezkedésüket és begyűjteni minél több pontot.

A Világ csodái társasjáték megrendelhető itt >>>

Brainbox családi, nagy társasjáték
Ez a készlet a már jól ismert Brainbox család társasjáték változata. A doboz 160 kártyát rejt 8 különböző témában. A cél itt is ugyanaz: a lapról minél több információ megjegyzése.

A Brainbox családi megrendelhető itt >>>

Honfoglaló társasjáték
A Honfoglaló, a tudás és stratégia kvízjátéka! 1200 kérdés 8 témában.2 térkép - 2 féle játék lehetőség! Ebben a játékban nem elég az ész és a szerencse, egy jó stratégia is szükséges a nyeréshez!

A Honfoglaló társasjáték megrendelhető itt >>>