Bevezetés
A játék mind a mentális, mind a fizikai fejlődés alapvető eszköze, hiszen ismereteket nyújt a világról, megtanulhatók belőle az élethez szükséges készségek, ugyanakkor az önfeledt szórakozás lehetőségét is megteremti. Cikkünkben vetünk egy pillantást a játék értelmét megfejteni kívánó néhány elméletre és gondolatra, áttekintjük a játék fejlesztő hatásait, átgondoljuk a játék és az életkor, a játék bőségének kérdését, valamint felvillantjuk a játék szerepét korunk nagy kihívása, a környezettudatosság elmélyítése kapcsán.
Játékelméletek
Egy sereg elmélet van a játék értelmének magyarázatára, először vessünk egy pillantást ezekre. A hagyományos magyarázat szerint a játék célja a pihenés, feltöltődés, más okfejtés szerint a játék biológiai funkciót tölt be, mivel szinte az egész állatvilágban megfigyelhető. Az első tudományos hátterű magyarázat szerint a fölösleges energia levezetésére szolgál. A fejlődéslélektani elmélet azt állítja, hogy a játékban a gyerek az emberiség őstörténetét, történetének letűnt korait idézi. Megint más elmélet szerint a játék célja lehet a gyakorlás, felkészülés a felnőtt életre. A pszichoanalízis azt hangsúlyozza, hogy „a játék az elhárított vágyak áttételes teljesülésének kitüntetett tartománya”. A tanuláselmélet feltevése szerint pedig a léthez szükséges minden cselekvést megtanul a gyerek, így a játékot is. A motivációelmélet feltételezi, hogy a játék mint jutalmazás jelenik meg a gyereknél. John Ruskin szerint a játékból eredeztethető a művészet. Huizinga szerint a játék megelőzte a kultúrát, mert a játék „a barátság által féken tartott harc és ellenségeskedés” megnyilvánulása. A játékról szóló elméletek és gondolatok sora még folytatható, de egyetlen olyan kizárólagos sincs közöttük, amellyel a játék sokfélesége, valamennyi formája értelmezhető lenne.
Mire jó a játék?
A játéknak fontos szerepe van a mentális, a fizikai, a szociális, az érzelmi, a nyelvi képességek és az esztétikai érzék fejlesztésében is. Gyakorolhatók a játék során a társas szabályok is. A játék a gyermek fejlődésének természetes közege, a játékon keresztül fedezi fel és ismeri meg a világot. A játék során átéli az örömöt, megéli a győztes és a vesztes szerepét, megtanulja elviselni a kudarcot, együtt érez játszótársával. Mindkét helyzet kezelését gyermekkorban legjobb megtanulni. A játék nemcsak a versenyhelyzet, de az együttműködés, a másokkal való kapcsolatteremtés gyakorlóterepe is. A játék során a képzelet szárnyakat kaphat, de az érzelmi biztonság és a kötődés kialakításának ugyancsak eszköze. A játékban megjelenik a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés igénye. A játék fejleszti az alkotókészséget, a problémamegoldó képességet, az önismeretet és a világ megismerését szintén támogatja, valamint segíti a társadalmi beilleszkedést, azáltal, hogy különféle szerepeket játszhat el a gyerek, amik beépülhetnek a személyiségébe.
A játékot jutalmak és büntetések kísérik, mint az életben zajló tevékenységeket. A játék megnyugtat, nevel és tanít. A játék spontán, önkéntes, önmagáért való, és örömet szerző tevékenység. Segít az élmények feldolgozásában, az érzések elfogadásában.
A játék a testi fejlődésben is nagy szerepet játszik, fejleszti a mozgást, a szem- és kéz koordinációt, a fantáziát, a testtudatot, a mozgáskoordinációt, a térbeli tájékozódást, az egyensúlyérzéket, hiszen a játék során a gyerekek mozgásokat próbálnak ki, fejlesztik ügyességüket, például a hintázás egyszerre koordinációs és egyensúlyozási feladat is.
Játékokat fejlesztési terület szerint itt találsz: Fejlesztő játékok - mit fejlesztenek?
Az életkor, az arányok, a mértékek és a dicséret szerepe
A játék kedvező hatásait csecsemőkortól az aggastyánokig, minden korosztály a maga javára fordíthatja. Alapvető fontosságú a gyerekek szellemi és érzelmi fejlődése szempontjából az első néhány életévük. Az óvodásoknál elsődleges tevékenység a játék, ebben az időszakban a felnőtt felelőssége elsősorban a nyugodt környezet biztosítása a fantáziát életre keltő játékokhoz. Iskoláskorban a játék már alapvetően szabadidős tevékenység, de az iskolában is érdekesebbé tehetők egyes tanórák rövid játékok beiktatásával. A fiatalabb korosztályok önfeledt baráti, családi összejöveteleken kapcsolatépítésre, különböző készségeik további fejlesztésére állíthatják szolgálatba a játékot. Kedvelt szabadidős helyszínek ma a társasjáték klubok, ahol sokféle játékot próbálhatnak ki az érdeklődők minden korosztályból, de a társasozás akár a munkahelyi csapatépítést is szolgálhatja. Idősebb korosztályoknál egyes játékok (pl. sakk) enyhíthetik a szorongást, javíthatják a memóriát, ezzel a mentális egészség, a szellemi frissesség kiváló karbantartóivá válhatnak, sőt rehabilitációs szerepük is lehet az agy aktivitásának megőrzésében.
Természetesen a gyerekek (és a felnőttek is) más-más játékkal érzik jól magukat, a pozitív hatások a szabadon választott játékok hatására jelennek meg, erőltetni nem érdemes, mert pont a lényeg, az önfeledtség és az öröm vész el a játékból. Az életkornak és az érdeklődésnek megfelelő játékot biztosítsunk a gyerekek számára. A gyermek életkorán kívül alapvető a játékok mennyiségének és a különböző tevékenységek arányainak megfelelő felállítása. A kevesebb játék azt segíti, hogy a gyermek el tudjon mélyülni az adott játékban, ezzel fejlődik a figyelmi képessége, mert csak az adott dologra fókuszál, továbbá a kreativitásra is pozitívabb hatása van a kevesebb szem előtt lévő játéknak, mintha a játékok végeláthatatlan halmaza állna előtte. A figyelem fókuszálása iskoláskorban nagy hasznukra lesz, ezért érdemes egyszerre kevesebb játékot szem előtt hagyni. A kevesebb több, ez esetben is érvényes tanács, mert a túl sok játék, a zsúfoltság stresszfaktor lehet. Ha újabb és újabb lehetőségek állnak a gyerek előtt, és még nincs kész a választásra és a kitartásra, akkor csak még több játékot szeretne.
A digitális játékok szélsőségesen negatív megítélése, az eltiltás nem állja meg a helyét a legújabb kutatások szerint, mert ezek a játékok a 21. század kompetenciáira (problémamegoldás, tervezés, érzelemszabályozás, téri tájékozódás, együttműködés) készíthetik fel a gyereket. Itt is az arányok felállításának van döntő szerepe. Fontos, hogy a digitális játékok mellett legyen elég idő és tér a mozgásra, a kreativitást fejlesztő játékokra és az olyan stratégiai játékokra is, mint például a sakk.
A játék terápiás eszköz is lehet, melynek során a gyerekek kifejezhetik érzéseiket, gondolataikat, fény deríthető problémáikra, amik ezután kezelhetővé válhatnak.
A játék során együtt töltött idő és a játékban nyújtott figyelem kifejezi, hogy mennyire fontos, értékes számunkra a gyerek, lehetővé teszi egymás megismerését, a kapcsolat elmélyítését, és maradandó élményt nyújthat.
A felnőttnek fontos szerepe van a játékban a dicsérettel, a legjobb, ha azt veszi észre, hogy a gyermek miben a legjobb, s az erőfeszítéseit, tényleges fejlődését dicséri.
Játékokat életkor szerint itt találsz: Ajánlott játékok korosztály szerinti csoportosításban
Játék és környezettudatosság
Hatalmas kihívások állnak az emberiség előtt, melyek megoldása az élővilág és az emberiség sorsára lehetnek döntő befolyással. Az egyensúlyát vesztett időjárás csapásai, az agresszív viselkedés tarol a világban, ezért elkél a segítség. Nemcsak a szüntelen küzdelem, de a játék is végigkíséri az emberiség történetét és az egyes ember egész életét is. Miért ne segíthetne a játék is az új korszak emberpróbáló kihívásaiban? Mivel a játék egy komplex személyiségfejlesztő eszköz, és a tanulást is segíti, ezért a játéknak a felnövekvő generációk számára szükséges új attitűdök kialakításában is nagy szerepe lehet.
A játékkínálatban ma már megtalálhatók a környezetbarát vagy újrahasznosított anyagokból készült játékok ugyanúgy, mint a környezettudatosságot tanító játékok. Számos játékgyártó, ha egy fa anyagát felhasználja játékok készítésére, kettőt ültet az egy felhasznált fa helyett. Ha a klasszikus kompetenciákat megtanítja a játék, miért ne taníthatná meg az új kihívásokhoz alkalmazkodó attitűdöt?
Használjuk ki a játéknak a mentális, a fizikai, a szociális, az érzelmi, a nyelvi képességek és az esztétikai érzék fejlesztésében betöltött fontos szerepe adta lehetőségeket, ugyanakkor örömöt adó tulajdonságát!
A cikket Csapó Mónika művelődésszervező és virtuális asszisztens írta, az Okosjáték kiemelt partnere.
Felhasznált irodalom
Susanna Millar: Játékpszichológia, Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Jatekpedagogia/32_a_jtk_fogalma_s_jellemzi.html
https://mindsetpszichologia.hu/a-gyermekkor-tisztelete-es-a-kevesebb-hatalma-konyvajanlonk
https://mindsetpszichologia.hu/digital-parenting-videojatekok-a-csaladban
https://mindsetpszichologia.hu/szabad-jatek-vs-fejleszto-foglalkozas-mire-van-szuksege-a-gyereknek
A cikk főkép forrása: freepik.com
Kapcsolódó cikkeink:
Ezért fontos a szépérzék fejlesztése >>>
Mit fejleszt a kézműves foglalkozás? >>>
Top18 környezetbarát játék >>>
Fajátékok, miért éppen fajáték? >>>
Kooperatív játék, kooperációs társasjáték >>>
Ha nem szeretnél lemaradni semmiről, kövess minket itt is:
