A zene fejlesztő hatása

Kodály Zoltán szerint: Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.

Már a nagy ókori kultúráknak is volt saját zenéje, az ókori egyiptomiak ütőhangszereket használtak, ezekkel kértek bő termést az istenektől, a fuvola és hárfa előbb a vallásos élet, később a mindennapok részévé vált előkelő körökben. Az ókori Kínában a zene az öröm és a szórakozás forrásaként, a lélek mozgásaként, a lélek zenéjeként jelent meg. A taoizmusban a harmonikus élet elmélyítését szolgálta. Az ókoriak bölcsességét és még annál is többet igazolnak korunk következőkben részletezett kutatási eredményei.

A zene hatása: tűzijáték és fesztivál az agyban

A zenét hallgatók fejében valóságos tűzijáték indul be - egy remek TED-előadás szerint. A zenét hallgatók agyműködését fMRI és PET szkennerrel figyelték, s azt látták, hogy a zenei élmény hatására, a dallamra és ritmusra bontás a másodperc törtrésze alatt zajlik, s az agy különböző területei egyszerre aktiválódnak. Amikor a zenészek agyát szkennelték, még látványosabb eredmény született, a kis házi tűzijátékok egyenesen hatalmas fesztivállá szerveződtek az aktív hangszeres zenélés hatására. A finommotoros készségeket igénybe vevő hangszeres zenélés mindkét agyféltekét, az agy minden részét megmozgatja, így kötve össze a bal agyféltekés nyelvi-matematikai és a jobb agyféltekés kreatív készségeket, képességeket. Az aktív zenélésnek köszönhetően irigylésre méltóan jó a zenészek memóriája is.

A zenei képzés kiemelt szerepe kora gyermekkorban

A zenetanulás a zenei és a nyelvi képességek fejlődését egyaránt segíti, leghatékonyabban kora gyermekkorban. Az agy plaszticitása, alkalmazkodókészsége az első három életévben a legnagyobb mértékű, ezért meghatározó jelentősége lehet valamennyi képesség későbbi szintjére az ekkor kapott ingereknek és fejlesztésnek, azonban mind a rendszeresség, mind a mértéktartás szem előtt tartása alapvető fontosságú. A nyelvi és a zenei kommunikáció alapja egyaránt a hang. A hangmagasság megkülönböztetése a nyelvi és a zenei képességek szempontjából fontos információ. A zenetanulás a szókincs növekedéséhez, a fejlettebb rövidtávú verbális memóriához segít, a zenei képességek fejlettsége előre jelezheti a második nyelv elsajátításának sikerességét is. A zenei fejlesztőprogramok hatására az elemi alapkészségek, a gondolkodás, a szociális készségek jobban fejlődnek.

A Kodály-módszer volt az első olyan kutatás, amely a hat-hétéves korban történő zeneoktatásnak az olvasás fejlődésére tett pozitív hatását igazolta, később számos kutatás igazolta a zenetanulás és az olvasás közötti pozitív kapcsolatot. Az általános iskolásoknál a zeneterápia jótékony hatása a szociális készségekre egyértelműen igazolást nyert. A zenei képzés a személyiségre, az intelligenciára, a készségek és képességek fejlődésére pozitív hatást gyakorol. Alapvető a genetika, de a zenei fejlődés minőségére a legnagyobb hatást a családi háttér, a kiegyensúlyozott, ingergazdag, figyelmes családi környezet gyakorolja, ideértve a közös otthoni éneklést és zenélést, az otthoni hangszerek számát, a zenei hanghordozókat, a szülők zenei attitűdjét. Polgár László operaénekest idézve, „minden gyerek zseninek születik, de hogy azzá lesz-e, az függ a körülményektől is”.

Zenei oktatásban és hagyományos oktatásban tanuló kamaszkorú diákok tesztjének összehasonlítása alapján a zenei oktatásban résztvevők 62%-kal jobb teljesítményt nyújtottak a figyelmi fókusz, az emlékezet, a hallás, olvasás, nyelvi, matematikai képességek, az érzelmi kifejezőkészségek és az absztrakt gondolkodás tekintetében.

A zenét aktívan gyakorlók érzelmi készségei, mint az önbizalom, kitartás, önfegyelem, önkifejezés fejlettebbek a nem zenélők csoportjához képest. Az összetartozás érzését, az elköteleződést a felelősségvállalást erősítik a közös fellépések és próbák. A zenét tanulók empatikusabbak, toleránsabbak zenét nem tanuló társaiknál.

A zenei készségek, képességek fejlesztése hosszú folyamat, akár több évtizedet is igénybe vehet. A tapasztalat szerint az adott készség, képesség fejlődése lassan indul, idővel felgyorsul, végső állapotához lassuló fázissal ér.

A zene hatása felnőttkorban

A zene hangulatjavító hatását mindenki ismeri, de a zene el is terelheti gondolatainkat a problémáinkról. Relaxációs háttérzenét hallgatva a lefekvés előtti 30-40 percben alvásminőségünket javíthatjuk, ami azt jelenti, hogy idővel gyorsabban tudunk majd elaludni és zavartalanabbá válhat az alvásunk.

Bizonyos zenék képesek mobilizálni a hatalom, az erő érzetét. Ha erősebbnek, sok mindenre képesnek szeretnénk érezni magunkat hallgathatunk nagyobb hangerejű basszushangokat tartalmazó zenét. Persze, nincs új a nap alatt, már az ókorban is felismerték, hogy a ritmikus hang élénkítő hatással van a harcolókra.

Láttuk, hogy a kora gyermekkori hangszeres zenetanulás sok előnnyel jár az iskolai tanulás során, de idősebb korban is terem még gyümölcse, ugyanis a kutatók megállapították, hogy idősödő zenészek ugyanolyan halláscsökkenést tapasztalnak, mint a nem zenészek, de megőrzik agyuknak azt a halláshoz kapcsolódó feldolgozó képességét, amely a beszéd megértését segíti zajos háttérben. 63 és 83 éves zenészek és nem zenészek összehasonlítása azzal az eredménnyel járt, hogy a zenészek jobban teljesítettek a kognitív teszteken. Az évekig tartó zenei gyakorlás olyan alternatív kapcsolatokat hoz létre az agyban, amely ellensúlyozza az idősödéssel járó kognitív hanyatlást.

Az idősebb korban történő hangszeres zenetanulásnak is sok pozitív hozadéka lehet, segít megőrizni a szellemi frissességet, csökkentheti a vérnyomást, szabályozhatja a szívritmust, oldja a szorongást és a depressziót. Az éneklés egyenesen gyógykezeléssé válhat: egyfajta légzőterápia a COPD-s betegek számára. A zenélés, mint társas tevékenység, csökkenti a magányosság érzését. A zeneterápia demens betegek memóriafejlesztő eszköze, de a zene Alzheimer-kóros betegek elszigeteltségét is enyhítheti.

Összegzés

Zenehallgatáskor az agyban tűzijátékot, aktív zenéléskor egyenesen fesztivált jelenít meg az agyszkenner, azt bizonyítva, hogy a zenélés mindkét agyféltekét megmozgató tevékenység. Azok, akik aktívan zenéltek valamikor az életükben, több agyi tevékenységben is jobban teljesítettek, mint azok, akik nem zenéltek. Valamennyi képesség későbbi szintjét pozitívan befolyásolhatja a kora gyermekkori zenei képzés, ugyanakkor egész életünkben fordulhatunk a zenéhez, akár szellemi képességeink támogatására, akár alvási nehézségek vagy a szorongás oldására, légzésterápiára, vagy történetesen memóriafejlesztésére van szükségünk. Az okostelefonokból felénk tornyosuló információs cunami rontja koncentráló és emlékezőkészségünket, ennek a negatív hatásnak az ellensúlyozására különösen jól jöhet az olyan teljes agyat megtornáztató tevékenység, mint a zenélés.

A cikket Csapó Mónika művelődésszervező és virtuális asszisztens írta, az Okosjáték kiemelt partnere.

Felhasznált irodalom

A hangszeres zenélés jót tesz az idős kori egészségnek https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/15097/zene-az-idos-kori-egeszsegert
A kora gyermekkori zeneleckék kedvező hatása az agyra https://www.diagnozis.hu/a_kora_gyermekkori_zeneleckek_kedvezo_hatasa_az_agyra____/
A zenehallgatás segíti a kamaszok fejlődését https://www.vg.hu/kozelet/2021/06/a-zenehallgatas-segiti-a-kamaszok-fejlodeset
Alvászavarai vannak? Ezeket a zenéket hallgassa! https://hvg.hu/pszichologiamagazin/extrapszichologia_20150720_Alvaszavarai_vannak
Anita Collins: A hangszeres zene jótékony hatása az agyműködésre https://www.ted.com/talks/anita_collins_how_playing_an_instrument_benefits_your_brain/transcript?language=hu#t-1780
Csépe Valéria: A zene hatása a fejlődésre és lehetőségei a gyermekgyógyászatban. http://real.mtak.hu/73032/1/Csepe_Gyermekgyogyaszat_2017_u.pdf
Dervalics Dóra: Miért jó énekelni? - Az éneklés pszichés vonatkozásai https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/23681/enekles-psziches-vonatkozasai
Janurik Márta-Antal-Lundstrom Ilona- Józsa Krisztián: A zenei hallás korai fejlesztésének szerepe a beszédészlelés fejlődésében. Egy zenei fejlesztőprogram tanulságai. http://epa.oszk.hu/02400/02411/00014/pdf/EPA02411_gyermekneveles_2018_02_064-079.pdf
Mannhardt András: A zene hatalma http://www.eletestudomany.hu/a_zene_hatalma
Nagy civilizációk. Ókori egyiptom. Bp., Kossuth Kiadó, 2010