Weboldalunkon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Amennyiben folytatod a böngészést a weboldalon, úgy tekintjük, hogy nincs kifogásod a weboldalról érkező cookie-k ellen. További információk az Adatkezelési Tájékoztatónkban

Termékek Menü

Húsvéti népszokások

A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, de emellett fontos családi ünnep is, a gyerekek kedvence a karácsony mellett, hiszen nem kell  iskolába, óvodába menni, enyhül az idő, egyre több időt tölthetünk a természetben, és a nyuszi még ajándékot is hoz. A húsvét tehát egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.

Locsolkodás

Az első, a mindenki által jól ismert locsolkodás, ami mára sajnos teljesen kezd kimenni a divatból. A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban elterjedt a kölnivizek, parfümök használta.

Tojásfestés

  A kézzel festett tojásokat ma már a legtöbb helyen felváltották a csokitojások és csokinyuszik. Nem csoda, hiszen a hagyományos tojásdíszítési technikák rengeteg türelmet és kézügyességet igényeltek. Gondoljunk csak a patkolt tojásra, vagy a karcolt tojásra.  De van pár a régi tojásdíszítések közül, amit ma is könnyen alkalmazhatunk. Nincs szükség hozzá sok kellékre, és különösebb kézügyességet sem igényel, ilyen például a berzselt, vagy leveles tojás. A berzselt tojás elkészítéséhez válogassunk cikkcakkos szélű, formás leveleket, mint például egy petrezselyemlevél. A leveleket tegyük a tojásra, majd rögzítsük egy nejlonharisnyával. A tojások végénél a harisnyát szorosan kötözzük be, és főzzük a tojásokat vöröshagyma héjjal, vagy céklalében, míg szép színt nem kapnak. Hagyjuk kihűlni és megszáradni a tojásokat, majd mikor kibontjuk láthatjuk a levél mintákat a tojáson, hiszen a festék ott nem fogta be a tojást, ahol a levél takarta.

Barkaszentelés

A barkaszentelés egy egyházi szertartás. Virágvasárnap mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban.

A barka a húsvét egyik jelképe, tojásfa készíthető belőle, ami a legegyszerűbb húsvéti dekorációk egyike. A barkát tegyük vázába, akasszunk rá színes tojásokat, és már kész is van a húsvéti ünnepi asztal dísze.

Kiszehajtás, villőzés

A kiszehajtás a tavaszváráshoz kapcsolódik. Virágvasárnap egy szalmabábút menyecske ruhába öltöztetnek. A bábú, a kisze a betegség, a hideg, a  tél szimbóluma. A kiszét a lányok énekelve végighordozzák a falun, majd vízbe dobják vagy elégetik. A kisze a télűzés kelléke.

A húsvét szimbólumai

A nyúl

A húsvéti nyúl eredete bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX. század folyamán. Maga a nyúl a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.

A bárány

Magyarországon jelentősége az utóbbi időben csökken, de a mediterrán országokban napjainkban is a húsvéti ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A bárány, mint jelkép bibliai eredetű, a tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvednie, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg.

A tojás

A tojás a termékenység szimbóluma, mely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.

Forrás: Husvet.info

Locsolóverset keresel Húsvétra? Itt megtalálod a legjobbakat:

Húsvéti ajándékot keresel? Nézz körül húsvéti ajándék ötleteink között:

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek