A Rubik kocka egy háromdimenziós mechanikus logikai játék, amelyet 1974-ben talált fel ifjabb Rubik Ernő.
Elődjének, pontosabban a Rubik kocka alapjának - bár az csupán csak 2 dimenziós volt - az 1878-ban Sam Loyd által feltalált 15-ös tologatós rejtvényt tartják.
A Rubik kocka eredeti neve a magyar kereskedelemben: bűvös kocka volt. A szabadalmi leírásban a feltaláló térbeli logikai játékként nevezte meg a logikai játékot, amelynek célja, hogy egy előzetesen összekevert kockából forgatással visszaállítsuk az eredeti, rendezett színösszeállítást, vagyis minden oldalon azonos színű lapocskák legyenek.
Mi is az a Rubik kocka?
A Rubik kocka 26 különálló kis kockából és a kilenc kis kockából áll, a lapok külön-külön forgathatóak.
Oldallapjai más-más színűek és kilenc egyenlő négyzetre vannak osztva. Ezeket három tengely körül el lehet forgatni, ami által több mint 43 milliárd színkombináció hozható létre. A játék célja a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.
„ A találmány lényege abban van, hogy a nagy kockát alkotó 27 elem, szétszedés, tehát a nagy kocka megbontása nélkül hozhatók új helyzetbe, aminek eléréséhez, egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának elforgatása szükséges.” – Részlet a szabadalmi leírásból.
Rubik Ernőről:
Rubik Ernő 1944. július 13-án született Budapesten.
Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező volt az esztergomi repülőgépgyárban, édesanyja Szántó Magdolna pedig költő volt.
Rubik szinte minden interjúban elmondta, hogy inspirációját az édesapjától kapta.
Idősebb Rubik Ernőt rendkívül elismert vitorlázórepülő-mérnökként tartják számon. Ezen a területen végzett széles körű szakértelme és munkája révén nemzetközi hírnévre tett szert.
Rubik Ernő többször elmondta, hogy mellette sok mindent megtanult, megtanulta például, hogy a munka értéket létrehozó folyamat, amelynek van célja és egyben pozitív eredménye is. Olyan ember volt, aki képes volt akár „egy dombot is elhordani a helyéről”. Semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy ha meghozott egy döntést, akkor azt véghez ne vigye, meg ne valósítsa, akár a saját két kezével is.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola jó indulás volt a szülők mérnöki és művészi vénájának folytatására; Rubik ötvös-, festő- és szobrásztanulmányokat folytatott.
1967-ben építészmérnökként végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább.
1971 és 1979 között Rubik építészetet tanított a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, ahol tanársegéd, majd adjunktus, végül docens lett.
Az akadémia tervező professzoraként geometriás modellek készítésével foglalkozott. Az egyik a Rubik kocka prototípusa volt, amely 27 fatömbből készült; Rubiknak egy hónapjába került, amíg rájött a kocka problémájának megoldására.
A fadaraboktól és a gumiszalagoktól kiindulva Rubik elhatározta, hogy olyan szerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi az egyes darabok mozgatását anélkül, hogy az egész szerkezet szétesne.
Rubik eredetileg fát használt a kockához az egyetemi műhely adottságai miatt, és mivel a fát egyszerű anyagnak tekintette, hogy ezzel dolgozzon, nem igényel kifinomult gépeket. Rubik kézzel készítette a kocka eredeti prototípusait, vágva a fát, fúrva a lyukakat és elasztikus szalagokkal tartva egybe találmányát.
Eredetileg Rubik a kockát tanítási segédeszköznek, amolyan szemléltető darabnak szánta, de ahogy a tárgyak térbeli mozgásán gondolkodott, maga is felismerte, hogy olyan eszközt talált fel, amely túlmutat a tanórákon.
Rubik megmutatta prototípusát az osztályának, és tanulóinak nagyon tetszett.
Rubik rájött, hogy a kocka egyszerű felépítése miatt viszonylag egyszerűen gyártható, és nagyobb közönség számára is vonzó lehet. Rubik apja több szabadalommal rendelkezett, így fia ismerte az eljárást és szabadalmat kért a találmányára.
Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, de csak 1977. december 31-én kapta ezt meg.
Ezt követően hamarosan megjelentek Magyarországon az első bűvös kockák, és ezzel a játék önálló életre kelt.
1980-ban a bűvös kockát Rubik kockára nevezték át és csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami azt jelenti, hogy akkor minden tizedik ember rendelkezett egy ilyen játékkal.
Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is, az amerikai Ideal Toy játékcégen keresztül.
A kocka prototípusától a jelentős tömegtermelésig tartó folyamat hat évig tartott.
A Rubik kocka azonnali siker lett világszerte, több Év Játék-díját nyerte el, és az 1980-as évek népkultúrájának meghatározója lesz.
Rubik kocka - Népszava sajtófotó 1981.
1980-ra a Rubik kocka az egész világon forgalomba került, több, mint 100 millió eredeti darabot értékesítettek belőle, leginkább a kibocsátást követő, nagy népszerűséget hozó, első három év során. Becslések szerint 50 millió hamis utánzat készült a Rubik kockából.
Körülbelül 50 könyvet publikáltak arról, hogyan lehet megoldani a Rubik kocka rejtélyét. A mai napig több mint 350 millió Rubik-kocka került értékesítésre, így ez minden idők egyik legkelendőbb játéka.
Rubik Ernő a nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett.
1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.
A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására.
Jelenleg a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint játék-szoftverek fejlesztése és építészeti témák kötik le.
Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka. Később a kígyó (1977) és bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a bűvös kockáét.
Rubik kocka világbajnokság:
Klubokat, egyesületeket, versenyeket és bajnokságokat szerveztek a Rubik kocka kedvelői számára.
Az első világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték meg. A számítógéppel beállított kockákat 15 másodpercig nézhették a versenyzők, ezután kezdődött a verseny.
Világbajnok a 16 éves Minth Thai (USA) lett 22,95 másodperces világcsúccsal, második helyezett Guus Schultz (Legyelország) 24,32 mp, harmadik helyezett pedig Lábas Zoltán (Magyarország) 24,49 mp eredménnyel.
Az első világbajnokságról: "a világbajnokság egyéni verseny formájában, három fordulóban kerül megrendezésre. A verseny győztese az, aki bármelyik fordulóban a legrövidebb idő alatt, az egységesen rendezetlen állásból az alapszínekre állítja a kockát. A versenyzők egymás után, külön-külön „forgatnak ” és komputer méri a felhasznált időt. A zsűri elnöke Rubik Ernő, a kocka feltalálója."
2003 óta pedig kétévente rendezik meg a Rubik kocka világbajnokságot.
A Rubik kocka gyorsasági versenyekre kifejezetten versenykockákat használnak.
A verseny Rubik kocka előolajozott, így gyorsabban forgatható. A hagyományos matricákat eredeti és környezetbarát ABS anyagra cserélték, ami azt jelenti, hogy nem fakulnak, nem málanak le és ami a legfontosabb, nem lehet csalni vele.
2014. április 24-én New Yorkban a Rubik kocka 40 éves születésnapja alkalmából kiállítás nyílt a New Jersey-i Liberty Science Centerben Beyond Rubiks Cube (Túl a Rubik-kockán) címmel.
A Túl a Rubik-kockán című kiállítás a műszaki tudományok, a művészet és a dizájn területeinek összekapcsolásával, interaktív és digitális attrakciók sorával képviseli a kockában testet öltött kreatív gondolkodást.
Miben rejlik a Rubik kocka különlegessége?
Rubik ezt mondta a kockáról: „Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is.”
Bűvös kockája a nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, kirakása „csüggesztő feladatnak tűnik, de a kitartás, a töretlen összpontosítás és a kreativitás meghozza gyümölcsét”.
A kocka számos magyar és külföldi filmben jelent meg a szereplők magas fokú intelligenciájának bizonyítására, képzőművészeti alkotásokat ihletett meg, magazinok címlapfotójaként szerepelt.
"Világunk telis-tele van számtalan megoldhatatlannak tűnő problémával. Nemcsak a politika, a nemzetközi szintér, a közélet mindennapjai, de még a magánélet is.
Hányszor és hányán sóhajtanak fel egy nap: ez a probléma megoldhatatlan!
Ebbe bele kell törődni. Mert akárhogy törik rajta a fejüket, csűrik és csavatják, nézik innen és onnan, találgatják, kombinálják, egyik sem jó.
Erre a problémára egész egyszerűen nincs megoldás. No, most itt van ez a Rubik kocka.
Kézbeveszik, csavargatják, a színes kis négyzeteket ide-oda tologatják és bár a kocka-tulajdonosok túlnyomó többsége nem tudja megoldani, de annyit tud, hogy igenis van rá megoldás.
Nem könnyű megtalálni, mivel a kombinációk száma - és erről ismét csak Singmaster professzortól értesülünk - 43 millió, millió, millió.
A három „millió” egymás mögött nem patetikus ismételgetés, hanem, mert csakugyan ennyi a kombinációk száma: 43 millió, millió, millió.
A döntő azonban az, hogy van megoldás. Rendbe lehet hozni, el lehet simítani, a kocka lapjait azonos színekre harmonizálni, csak éppen rá kell jönni a nyitjára.
Minden megoldható ezen a világon. Erre tanította meg az emberiséget Rubik tanár úr és ezért szeretett bele az emberiség a Rubik-kockába." (Kocka-közlöny, írta: HALÁSZ PÉTER, 1981. október 9.)
Érdekességek a Rubik kocka kapcsán:
1. A kocka azon tulajdonsága, hogy aki egyszer elkezdi kirakni, nehezen tudja abbahagyni a próbálkozást, arra az eredményre vezetett a komoly kockafüggők között, hogy eddig ismeretlen orvosi esetek jelentek meg; a Rubik-csukló és -hüvelykujj.
2. "Vicces" történet a Rubik kockával kapcsolatban: Schmidtné esete a németországi Düsseldorfból, ő ugyanis válókeresetet nyújtott be a Rubik kockát téve felelőssé. így panaszkodott a férjéről: „Gundar alig beszél velem és alváshoz készülődvén olyan kimerült volt a kockával való játéktól, hogy még arra is fáradt, hogy megöleljen."
3. Connecticutban egy futballmérkőzést el kellett halasztani, mert az egyik játékos, Bob Blake, nem jelent meg a pályán. Az öltözőben találtak rá, a Bűvös kockával játszott.
4. 1992-ben az európai vezetők edinburghi konferenciáján John Major a Rubik kockát használta, hogy elmagyarázza a Maastrichti Egyezmény gyakorlatilag megoldhatatlan összetettségét.
5. Ma már különböző méretekben és formákban is gyártanak Rubik kockát.
Az első Rubik kocka-modell, akkori nevén bűvös kocka, 2×2×2-es volt, ellenben a jelenleg ismert és világszerte elterjedt modell 3×3×3-as. A kocka 8 sarokkockából, 6 oldalkockából, 12 élkockából és egy középső elemből áll. Azóta számtalan méretben és formában terveztek különböző fajtájú kockákat, ilyen például a 4×4×4-es, az 5×5×5-ös, vagy éppen a piramis és dodekaéder (12 oldala van) formájú „kockák”.
6. Rubik Ernőnek egy hónapba telt, mire először ki tudta rakni a kockát
Miután a kockát teljesen összekeverte, nem is hitt benne, hogy valaha is képes lesz visszafordítani minden egyes kockát az eredeti oldalára. Később persze megpróbálkozott ezzel, a próbálkozást pedig egy teljes hónapot követően siker koronázta.
7. Húsz lépésből ki lehet rakni a kockát, legyen bármennyire is összekeverve.
Az embereket mindig is izgatta, vajon hány forgatás kell ahhoz, hogy a kockát bármilyen összekevert állapotból ki lehessen rakni. Az évek folyamán ez a szám folyamatosan csökkent, jelenleg 20 forgatás kell ahhoz maximálisan, hogy bármilyen állásból ki tudjuk rakni a Rubik kockát.
8. Rubik kocka kifejezés hivatalosan is az angol nyelv részévé vált azáltal, hogy külön bekezdést kapott az Oxford English Dictionaryben. Nyugaton 1982-re olyan mértékűre emelkedett az eladott példányszám, hogy bizonyos számítások szerint minden harmadik háztartásban volt legalább egy Rubik-kocka.
9. A kocka színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított. Ezért a kocka szabványos színezése olyan, hogy két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek: így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld.
10. 2023. júniusában megdőlt a Rubik kocka világrekordja: 3,13 másodperc alatt rakta ki a klasszikus Rubik kockát a 21 éves Max Park egy kaliforniai versenyen, és ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Források:
https://hirado.hu/ - érdekességek a Rubik kockáról
Amerikai MAGYAR NÉPSZAVA - 1981. október 9.
Élet és Irodalom - 1982. június 4.
Magyarország hetilap 1979. november 25.
Háromszék Megyei Tükör - 2019.07.13.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Rubik-kocka
A Rubik kocka és egyéb logikai kocka játékok teljes választékát itt találod >>>
Kapcsolódó cikkek:
Logikai csapatépítő játékok >>
Nyomtatható sudoku logikai játékok >>
Agytorna játékok gyerekeknek és felnőtteknek >>
Ha nem szeretnél lemaradni semmiről, kövess minket itt is:
