Termékek Menü
0

Előnyök

Akár 1 munkanapos kiszállítás
Minden vásárlásodhoz ajándék
 

Ballagási versek

Ballagási versek óvodásoknak és iskolásoknak (utóbbi ld. lentebb):            Ballagási ajándék ötletek pedig itt >>>

Ballagási versek ovisoknak

 

Takács Klára - Ovisok Búcsúja

 Látjátok, én hogy megnőttem,
Iskolás lesz már belőlem!
Tanulom majd az abc-t,
Betűt írok és olvasok,
Tudni fogom, milyen az
Hogy öt meg öt az tíz!
Azért gondolok majd rátok,
Milyen jó is tinektek,
Csak játszatok, csak nevettek,
S jegyre sose feleltek!
Jövőre, ha ti is jöttök,
Ne féljetek segítek,
Megmutatom, hol a mosdó,
Tornaterem, tanári,
S az udvaron, meglátjátok,
Jókat fogunk mókázni!

 

Hogy is volt...

 Édesanya kézen fogott
S így kísért az óvodába.
Ámulattal léptem be
A játékok birodalmába.

- De jó lesz a gyerekekkel
Csupa móka, kacagás!
Büszkén nézett rám a mama:
-A gyermekem óvodás!

- Bizony jó lesz – mondogattam
hőscincérként bátran.
Ám amikor megérkeztünk,
Csak szepegve álltam.

Aztán csak azt vettem észre,
Óvodáskor három éve,
Az első nap félénksége …
Emlék lett belőle.

Oviba már magam megyek
Vigasztalom a kicsiket.
- Ne szipogjál kiskoma,
remek hely az óvoda.

 

Hívogat az iskola

 Hívogat az iskola
Kapuját kitárja
Kis pajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába.

Jó barátunk lesz a könyv
És a falitábla
Kis pajtásom gyere hát,
Menjünk iskolába

Számolunk és olvasunk
Vidám nóta járja
Kis pajtásom, gyere hát
Menjünk iskolába.

 

Alan Alexander Milne - Hatévesek lettünk

 Egyesztendős voltam,
épp hogy elindultam.
Aztán kettő lettem,
épp megszülettem.
Három évet éltem.
Én voltam? Nem értem,
Négyesztendős múltam,
S nem volt semmi múltam.
Évem száma öt lett,
Nem volt bennem ötlet.
De most hatéves vagyok és
Okos vagyok nagyon — nagyon.
Így azt hiszem, ezt a kort már
soha — soha el nem hagyom.

 

Füleki János: Óvodások búcsúztatása

 Erdők-mezők dalos madárkája
Repülj a mi kedves óvodánkra.
Kicsik voltunk mikor idejöttünk
Három évet tarisznyánkba tettünk.

A három év sok-sok vidám napja
Kísér minket el az iskolába.
Szálljon érte boldogság és béke
Óvó nénink szerető szívére.

 

Várkonyi Katalin: Mezei csokor

 Tarka mező virágai
Lilák, sárgák, kékek
Hadd kötök most belőletek
Búcsúcsokrot szépet.

Búzavirág, pipacs, láncfű
Marad még a réten-
Búcsúzom az óvodától
Hadd búcsúzzam szépen.

 

Tóth Juli: Óvodai búcsúzó
A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!

 

Azt a sok jót…
Azt a sok jót, amit kaptunk
meghálálni mint lehet?
Kérdezgettem a virágot,
kérdeztem a levelet.

Nem feleltek, de a virág
felém intett vidáman,
amit a szó el nem mondhat,
itt van egy szál virágban.

 

B.Radó Lilli - Búcsú az óvodától
Óvónénit köszönti ma
minden versünk, kis dalunk:
elbúcsúzunk, mert az ősszel
iskolába indulunk!

Búcsúzunk az óvodától
köszöntővel, énekkel.
De amit itt megtanultunk,
nem felejtjük mégsem el.

S ha lármáztunk is egyszer-egyszer
s okoztunk is néha bajt,
kérjük mégis: szeretettel
gondoljon ránk vissza majd!

 

Óvodának három éve
Óvodának három éve,
vidám napok szép emléke,
elbúcsúzom tőled,
itt hagylak ma végleg.

Vár már az iskola,
benne a sok új csoda:
betűvarázs, számország
kitárul a nagyvilág.

Ám a sok vidám napot
mit az óvodám adott,
elfeledni nem fogom,
ezt már biztosan tudom.

 

Iványi Mária: Nagycsoportosok búcsúztatása

Nem jöttök már óvodába,
Iskolások lesztek,
játék helyett számokkal és
könyvvel ismerkedtek.

Megtanultok betűt írni,
pocakos b-t, ó-t, á-t,
rajzoltok szép színes képet,
s hangjegyekből kottát.

Azért mi sem búslakodunk,
itt a mackó, s labda.
Jövőre meg találkozunk
az iskolapadban.

 

 

Ballagási versek iskolásoknak

 

Útravaló

Életed útján egy újabb
mérföldkőhöz értél,
Elhagyod az iskolát,
melyben formálódtál, értél.

Csiszolgatták jellemed
tanáraid, társaid,
S most itt állsz egy másik ajtó előtt,
hogy megvalósítsd álmaid.

Tapasztalj, és fedezd fel
az ismeretlen ösvényt,
Szép dolgok várnak Rád,
ha betartod a törvényt.

Bízzál a Jóistenben,
szeresd embertársaid,
Hittel és szorgalommal
teljesülnek vágyaid.

 

Az ifjúság

Az ifjúság oly csodás kor,
Van sok célod, van sok álmod.
Küzdjél bátran álmaidért,
Küzdelmedben higgy és remélj.

Harcod vívd meg hősiesen,
Tiszta szívvel, becsülettel.
Jövőbe nézz, láss világot,
Találd meg a boldogságot.

Az ifjúság oly csodás kor,
Lelked lángol, szíved bátor,
Csillog szemed, délceg tested,
Kacagsz, lobogsz, éled élted.

Ám, ha múltak ifjú évek,
Kívánom, hogy úgy emlékezz,
Az ifjúság oly csodás kor,
Mindent megkapsz, miről álmodsz.

Köszönöm

Sokat kaptam tőled, s erre nincs elég köszönet,
a hosszú idők munkáját viszonozni nem lehet.
Sosem tudtam annyit adni, amennyit te adtál.
Tanácsokat, önbizalmat... és még sorolhatnám...
Köszönöm, hogy velem voltál minden jóban, s rosszban!
Köszönöm, hogy segítséget nyújtottál a bajban!
Köszönöm a sok szép óra minden apró percét!
Köszönöm az együtt töltött idők emlékét!
Indulnom kell sajnos, mert szólít az élet.
Utoljára tőled már csak egyet kérek:
Legyen a sors bármily` szép,
vagy legyen bármily` mostoha,
a szívedben örökre ott leszek, ne felejts el soha!

Egy mosolyért cserébe

Ma egy kicsit meg kell állnunk,
visszanézünk az évekre,
és tudjuk, lassan el kell válnunk.
De most még fogjuk egymás kezét,
szünetben együtt másoljuk a leckét,
és emlékeket gyűjtünk,
melyek szebbé tesznek majd pár estét.

Mind különbözünk, de mégis oly egyformán
bajtársak, barátok. Igen, azok lettünk
az évek során.
Matekórán társas bajkeverők,
bajban pedig egymásban társat keresők.

Így lettünk mi egymásért egész,
egész jó csapat...
A lelkünk egy része összetapadt
és a mélyén érezzük, hogy a jövőben
mi megmaradunk együtt,
egymásnak egészen,
nem kérve semmit,
csak egy mosolyért cserébe.


Elballagás
Utolsó körtánc, mi eljött,
Itt kell hagynom ezt a bált.
Jövőre új táncba kezdek,
És mások is követik ezt a gyászt.
Elmegyek, elmegyek, itt már
Nincs dolgom.
Szomorú dallam kövesse
Nyolcadikos ballagásom.

Az osztály ballag

Elsőben beköltöztünk,
nyolcadikban elrepülünk.
Sok emléket idekötünk,
egyszer úgyis visszatérünk.

Az első napunk felejthetetlen,
az utolsó napunk is legyen ilyen.
Az első osztályt jól elvégeztük,
a másodikat is jól kezdtük.

Mikor a harmadikat elvégeztük,
a negyediket elkezdtük.
Ebben az évben a tanárokat kivégeztük,
az évet is jól elvégeztük.

Zsuzsa nénitől búcsút vettünk,
Nóra néninek meg nem örültünk,
Végül elfogadtuk,
de búsunk nem mulasztottuk.

A hatodikat is sajnos vele kezdtük,
mosolyunkat neki fel nem vettük.
Ezen sokan csodálkoztak,
de mi becsuktuk a szájukat.

Hetedikben megőröltünk,
a tanároktól nem féltünk.
Nóra néniben reményt ültettünk.
jól le is sültünk.

A hetediket bukásokkal,
de elvégeztük.
Nóra néniket az örömet megszereztük.
Dühe mértéktelen volt velünk.

A nyolcadikat most kezdtük,
de hamarosan elvégezzük.
Reményeink szerint jó helyre kerülünk,
és vígan leszünk.

De addig még sok a dolgunk,
túl sokat dolgozunk.
Az agyunkat erőltetjük,
az emberiséget nem növeljük.

Ha megbuktunk
Nóra néni vállán nem sírtunk.
Mikor átmentünk a vizsgán,
láttam őt az utcán.

Most ballagunk,
az osztálytól búcsúzunk.
De hamar újra egymásra találunk.
S boldogok leszünk.

A tanároktól búcsúzunk,
Néhánynak örülünk,
soknak búsulunk.
De ez nem rontja örömünk.

Szervusz, iskola,
most nem jön az óvoda.
Jön a többi iskola,
a nehezítés következő foka.

Búcsút mondunk

Nyolc éve még úgy léptem be iskolámnak kapuján,
Bátorítva fogta kezem az én kedves anyukám.
Beléptünk az első osztály hívogató ajtaján,
Mindenkinek könyv és virág díszelgett a kis padján.

Köszönetet mondok a drága tanítónénimnek,
Ki betűk s számok várába türelemmel vezetett.
Négy évig ő szeretettel, törődéssel nevelt minket,
Odaadással támogatva fogta mindig kezünket,

Oly szomorúan váltunk el tőle mi negyedikben,
De hisz` rengeteg új élmény várt ránk ötödikben!
Emlékszem még, oly fura volt: minden órán más tanár,
Akkor bizony nem tudtuk még, hogy ránk mennyi minden vár!

De ezek a csodás évek madárháton elrepültek,
És mindnyájan elmondhatjuk: bennünk élnek az emlékek!
Ó, én drága, szép iskolám, nagyon fogsz hiányozni,
De sajnos már soha többé nem fogunk itt tanulni.

Énekeljük utoljára búcsúzóénekünket,
Jól tudom, a könny sem hagyja szabadon a szemünket...

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Cikkek